Ki jogosult az ápolási díj igénybevételére 2023-ban?
Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont szerint], ha állandó és tartós gondozásra szoruló:
a) súlyosan fogyatékos, vagy
b) tartósan beteg 18 év alatti
személy gondozását, ápolását végzi és az ápolt személyre tekintettel a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága neki vagy hozzátartozójának nem áll fenn.
Az ápolási díjra való jogosultság megállapítása szempontjából hozzátartozónak kell tekinteni azt is, aki:
a) elhunyt házastársa egyeneságbeli rokonának vagy testvérének, vagy
b) a kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül összesen legalább 3 évig nevelőszülőként
háztartásában ellátott, a kérelem benyújtásakor utógondozói ellátásban nem részesülő, és vele egy háztartásban élő, nagykorúvá vált személynek a gondozását, ápolását végzi.
Nevelőszülőnek minősül az ott meghatározott személyre tekintettel:
a) nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló, illetve
b) 2014. január 1-je előtt nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban állt személy.
Ki jogosult kiemelt ápolási díjra 2023-ban?
Kiemelt ápolási díjra jogosult, aki:
a) komplex minősítés alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába ("E" kategória) sorolt hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, vagy
b) olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják.
A járási hivatal a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző, de a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek meg nem felelő személy kérelmére emelt összegű ápolási díjat állapít meg.
Ki tekinthető fokozott ápolást igénylő személynek 2023-ban?
Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes:
a) étkezni, vagy
b) tisztálkodni, vagy
c) öltözködni, vagy
d) illemhelyet használni, vagy
e) lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni,
feltéve, hogy esetében az a)-e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.
Ápolási díjra jogosultságot szerezhet:
- a magyar állampolgár, bevándorolt,letelepedett, hontalan, a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személy; továbbá
- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási díjra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási díj.
Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha:
a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha
aa) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,
ab) az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,
ac) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,
b) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, kivéve, ha a következő ellátásokra való jogosultság keletkezését megelőző napon a súlyosan fogyatékos személyre tekintettel biztosított, vagy a kiemelt ápolási díjra való jogosultság az elmút 20 évben legalább 10 évig fennállt: a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátás, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján, a törvény erejénél fogva folyósított rehabilitációs ellátás, kivéve továbbá azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak,
c) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,
d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.
Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha:
a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
c) az ápolt személy meghal,
d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
e) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be,
f) azt az ápolást végző személy kérte,
g) az ápolást végző személy az ápolási díjra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza.
Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha:
a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
c) az ápolt személy meghal,
d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának
gyakorlásával felhagyott,
e) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be,
f) azt az ápolást végző személy kérte,
g) az ápolást végző személy az ápolási díjra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza.
Ha az ápolási díjra jogosult személy lakcíme az eljáró hatóság illetékességét érintően az ellátás folyósításának időtartama alatt megváltozik, akkor az ellátásra való jogosultságot a korábban illetékes hatóság megszünteti és az ellátást az új lakcím szerint illetékes hatóságnál kell igényelni. Ha az ápolási díj iránti kérelmet a lakcím változást követő 30 napon belül benyújtják, akkor - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - az ellátásra való jogosultságot a lakcím változást követő hónap első napjától kell megállapítani. (A lakcím váltással kapcsolatos információk az illetékességi szabályoknál találhatóak.)
Hogyan kell eljárni?
A szolgáltatás lehetővé teszi, hogy elektronikus úton terjeszthesse elő Ápolási díjra való jogosultság megállapítása iránti kérelmét. Az „Ügyintézés indítása” gombra kattintva érhető el a kitöltendő kérelem űrlap. Az űrlap kitöltését követően a kérelmet benyújthatja, és az eljárás megindul. Az elbírálás eredményét az ügyfél elektronikus úton kapja meg, az Ügyfélkapun keresztül elérhető értesítési tárhelyre kerül kiküldésre.
Milyen határidőket kell betartani?
Az ügyintézési határidő sommás eljárásban 8 nap, teljes eljárásban 60 nap.
Sommás eljárásnak csak akkor van helye, ha a hiánytalanul előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott, tehát a döntés meghozatalához szükséges minden információ rendelkezésre áll és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. Ellenkező esetben teljes eljárás keretében történik a beadvány elbírálása.
Ha az ügyfél a kiemelt ápolási díj iránti kérelem benyújtásakor igazolja, hogy az ápolt személy a komplex minősítés elvégzésére és annak eredményéről hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárást megindította, úgy a komplex minősítés eredményéről kiállított hatósági bizonyítvány benyújtását követően a hatóság a korábban rendelkezésre álló adatok alapján hozott nem jogszabálysértő döntését a jogerőre emelkedést követő egy éven belül módosíthatja vagy visszavonhatja és a komplex minősítés eredményéről kiállított hatósági bizonyítványban foglaltak alapján állapítja meg az ápolási díjra való jogosultságot.
Milyen dokumentumok kellenek az ápolási díj igényléséhez 2023-ban?
Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez - a kiemelt ápolási díj iránti kérelem kivételével - mellékelni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, valamint szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul ( a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 5. számú melléklete).
A háziorvos az ápolt súlyos fogyatékosságáról, vagy tartós betegségéről szóló igazolást
a) a rehabilitációs hatóság súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye, illetve a fogyatékossági támogatással összefüggő feladatkörében eljáró hatóság határozata, vagy
b) a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvos igazolása, vagy
c) a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás
alapján állítja ki.
A háziorvos az ápolt súlyos fogyatékosságáról szóló igazolást a pedagógiai szakszolgálat szakvéleménye alapján is kiállíthatja.
Ki állapítja meg az ápolási díj mértékét 2023-ban?
a) súlyos fogyatékosságról, vagy tartós betegségről szóló háziorvosi igazolás felülvizsgálatát az ápolási díjat megállapító szerv által népegészségügyi feladatkörben kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől,
b) az ápolt állandó és tartós gondozásra vonatkozó háziorvosi szakvélemény felülvizsgálatát a szociális feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által kijelölt, a jogszabályi feltételeknek megfelelő szakértőtől kérheti.
Amennyiben az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, úgy az ápoló nem jogosult ápolási díjra, kivéve, ha
aa) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,
ab) az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,
ac) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.
Ezekben az esetekben mellékelni kell az intézmény vezetőjének azon igazolását, amely szerint az ápolt személy a kivételeknek megfelel ( a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 6. számú melléklete).
Ha az ápolási díj megállapítását kiemelt ápolást igénylő személy gondozására tekintettel kérik, az ápolási díj iránti kérelemhez csatolni kell:
- az intézmény vezetőjének a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és
- megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 6. számú melléklete szerinti igazolását, és
- a rehabilitációs hatóság érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását, bizottsági állásfoglalását, határozatát vagy hatósági bizonyítványát az ápolt személy komplex minősítésének eredményéről, vagy
Amennyiben keresőtevékenységet folytat az ápoló, akkor szükséges munkáltatói igazolás csatolása a napi munkaidőre vonatkozóan.
Amennyiben más rendszeres pénzellátásban részesül az ápoló, csatolja az erről szóló igazolást.
Ha az ápolt személy köznevelési intézmény tanulója, vagy óvodai nevelésben részesül, vagy nappali szociális intézményi ellátásban részesül, vagy felsőoktatási intézmény hallgatója, akkor erről a „Igazolás az ápolási díj megállapításához” megjelölésű formanyomtatvány csatolása szükséges.
Eljáró szerv
Járási (Fővárosi Kerületi) Hivatal
Felettes szerv/jogorvoslat
Szakmai fellettes szerv a Belügyminisztérium. Jogorvoslat: A véglegessé vált döntés ellen közigazgatási per indítható a közléstől számított harminc napon belül.
Az ápolási díj összege 2023:
Az ápolási díj havi összege 2022. évben (a 2023-as ápolási díj összegek még nem voltak ismertek a cikkünk írásakor) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg:
• 100%-a, azaz bruttó 43.405,- Ft - alapösszegű ápolási díj megállapítása esetén,
• 150%-a, azaz bruttó 65.110,- Ft - emelt összegű ápolási díj esetén.
• 180%-a, azaz bruttó 78.130,- Ft - kiemelt ápolási díj esetében.
Hogy ebből mekkora összeg a nettó ápolási díj (kézhez kapott) összege, arról pár sorral lentebb olvashat.
Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az Szt. 42. § (4) bekezdés a) pontja szerinti rendszeres pénzellátásokat, ha a 42. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak - részesülő jogosult esetén fenti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.
Mennyi az ápolási díj havi nettó összege?
Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulékot fizet (kivéve, ha saját jogú nyugdíjban, vagy a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyként özvegyi nyugdíjban részesül. A reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.) A nyugdíjjárulék mértéke 10%, tehát az ápolási díj nettó összege a megállapított összeg 90 %-a.
Lakcímváltozás esetén hogyan kapom meg az ápolási díjat?
Ha az ápolási díjra jogosult személy lakcíme az ellátás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a változás hónapjára járó ellátást a korábban folyósító szerv teljes összegben folyósítja. Az ellátásra való jogosultságot megszüntető határozatban a jogosultat tájékoztatni kell arról, hogy új lakcímén az ellátás megállapítása iránt kérelmet kell benyújtania.
Lakcímváltozás esetén az ápolási díjra jogosult személy kérelmére vagy az új lakcím szerint illetékes járási hivatal megkeresésére az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül meg kell küldeni a jogosult új lakcíme szerint illetékes járási hivatalnak. Ha az ápolási díjra való jogosultság az új lakcímen is változatlanul fennáll, akkor az új lakcím szerint illetékes járási hivatal az ápolási díjat a lakcímváltozást követő hónap első napjától folyósítja, feltéve, hogy az ellátás iránti kérelmet a lakcímváltozást követő 30 napon belül benyújtják.
Az ápolási díj folyósításának ideje a nyugdíj szempontjából szolgálati időnek számít?
Igen, az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít.
Az ápolási díj időtartama előzetes biztosítási időnek számít 2019. január 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultság szempontjából. Háromhavi ellátás folyósítására kerül sor akkor, ha az ellátásra való jogosultság megszűnése az ápolónak nem róható fel (az ápolt személy intézményi elhelyezése, az önellátásra való képtelenség megszűnése, illetve az ápolt személy halála esetén).
Milyen esetben kaphatom meg rendszeres pénzellátás mellett az ápolási díjat teljes összegben?
Az alanyi ápolási díj teljes összegben továbbfolyósítható a következő ellátások mellett: saját jogú nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás, valamint - bizonyos esetekben - a rehabilitációs ellátás.
Az ápolási díj és a felsorolt ellátások teljes összegű együttfolyósításának feltétele, hogy az ellátásokra való jogosultság kezdő napját megelőző húsz éven belül a súlyosan fogyatékos személy ápolására tekintettel megállapított vagy a kiemelt ápolási díjra való jogosultság legalább tíz évig fennállt.
Fogalmak
Ápolási díjra jogosult hozzátartozó:
a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.
Az ellátás megállapítható abban az esetben is, ha az ápolási tevékenységet olyan korábbi gyermekvédelmi nevelőszülő látja el, aki a gyermek gyermekvédelmi rendszerből való kikerülése miatt nem tölt be a továbbiakban nevelőszülői feladatokat,
ha az ápoló személy elhunyt házastársa szülőjét vagy testvérét ápolja.
Súlyosan fogyatékos személy, akiknek:
• segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó - halló - életmód folytatására képes,
• hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,
• értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9),
• mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul.
Tartósan beteg: az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel
Alapösszegű ápolási díj állapítható meg, ha az ápolt személy állandó és tartós ápolásra, gondozásra szorul. Emelt összegű ápolási díj állapítható meg, ha az ápolt személy fokozott ápolást igényel. A gondozási szükséglet mértékét a járási hivatal által kirendelt szakértő állapítja meg.
