Az élelmiszerek esetében egyszerűbb a helyzet és meg is van az erre vonatkozó szabályozás: a nem gépesített, hanem kézműves technológiával készülő, adalékanyagmentes termékek esnek a kézműves kategóriába. Bár a procedúra részben gépesíthető, de kézi munkavégzésen, emberi erőfeszítésen, irányításon és tapasztalaton kell alapulnia.
Vékony a határ
A másik fontos szabály, hogy ilyen élelmiszerek előállítása során pótanyagok, imitátumok, mesterséges színezékek, aromák, édesítőszerek és ízfokozók nem használhatók és minden esetben fel kell tüntetni a termék gyártójának nevét és címét. „Vékony a határ a kézműves és hagyományos élelmiszerek között, hiszen megoszlanak a vélemények arról, hogy mi számít gépesítésnek és mi nem” – mondja Haraszti Anikó, a Tudatos Vásárlók Egyesületének fogyasztóvédelmi szakértője. Természetesen időről időre a fogyasztói kampányok indulnak annak tisztázására, hogy mit takar a kézműves kategória. A NÉBIH helyszíni ellenőrzéssel vagy mintavétellel bármikor ellenőrizheti, hogy teljesülnek-e azok az állítások, melyeket a termék magáról hirdet - ilyen az is, ha valaki azt állítja a termék kézműves.
Például, ha egy lekvár hagyományos nyitott üstben készül, kevés hozzáadott cukrot tartalmaz és magas a gyümölcstartalma, valamint hőkezeléssel tartósítják, akkor ez kézműves lekvár. Ilyen például a Magyar Termék Díjas Tarpa lekvár, ami idén a Bónusz Brigád legnépszerűbb kézműves terméke lett. A vásárlók harmada az 5 íz közül a kajszibarackra szavaz, ebből fogy a legtöbb a virtuális polcokról. „Fontos nekünk, hogy minőségi termékeket kínáljunk, ezért minden egyes, a Bónusz Brigádra bekerülő terméket mi magunk tesztelünk, a Tarpa lekvár nem csak a kollégák, a család kedvence is” – mondja Kaprinay Zoltán, a Bónusz Brigád egyik alapítója.
Kevesebbet, de jobb minőségűt
Papp Vargha Katalin Chocomaze alapítója. ”A Chochomaze esetében mind a 6 ízből kaptunk tesztcsomagot, melyeket nemcsak munkatársainkkal, de a Bónusz Brigád Boltba betérő vásárlóinkkal is megkóstoltattuk. Nálunk nagyon fontos szabály, hogy ezeket a termékeket minden esetben mi teszteljük először” – mondja Turjányi Adrián a Bónusz Brigád termék értékesítési vezetője.
Egy korábbi kutatás szerint a vásárlók kétharmada a 10 és 25 százalék közötti felárat tartotta ideálisnak a kézműves termékekre vonatkozóan, ennyivel hajlandók többet fizetni ezekért a termékekért. Az is kiderült, hogy a házasok, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, illetve a kétgyermekes anyukák gyakrabban vásárolnak kézműves élelmiszert, mint az egyedülállók vagy gyermektelenek. A vásárlás fő motivációja leginkább a jó minőségű és a hazai eredetű termékek, melyet a felmérésben részt vevők leginkább vásárokon és kiállításokon szereznek be.
Lehet-e egy mikrózható kaja kézműves, ha nincs benne semmi adalék?
Az adalékmentes gyorskaja ötlete akkor született meg néhány fiatal fejében, amikor a nagy rohanásban nem volt idejük főzni, de rátaláltak a betárazott lecsóra. Azonban a lecsón kívül más adalék- és tartósítószermentes gyorsételt nem találtak. Ezért elhatározták, hogy egészségtudatos embereknek gyártanak a konzervek helyett tartós ételeket. Így született a POLCZ, ami szintén megtalálható a Bónusz Brigád kínálatában és bekerülés előtt természetesen a fél iroda az sorban állt a mikrónál az gyorsebédek melegítéséhez.
Kézműves krémek
„Az is fontos, hogy a vásárlóink mit ajánlanak nekünk, hogy vegyük be a kínálatba: a mindenmentes Babyzoo termékcsaládot Brigád babák szülei ajánlották és kisgyerekes kollégáink tesztelték” – mondja Kaprinay Zoltán. A kínálatban szereplő Lina természetes összetevőket tartalmazó termékei nem gyártósoron, hanem kézzel készülnek. A termékek a természettudományos ismereteket és a kézműves készítés fortélyait ötvözve, minőségi, ellenőrzött alapanyagokból készülnek.
Milyen pluszt remél a fogyasztó egy kézműves terméktől?
Azt, hogy a receptúrája egyedi és persze egészséges is. Az, hogy a gyártása gépesített-e vagy sem, nem tűnik olyan fontosnak a vásárlók számára, holott ez a kézművesség egyik alapkritériuma. „A kézművesség egy minőségi ugrás” – mondja Haraszti Anikó. „Amikor egy fesztiválon, vásáron járunk, akkor is nehéz a dolgunk: a kézműves fazekas mellett ott vannak a Kínában gépi esztergával gyártott fajátékok – ki dönti el, hogy melyik a kézműves? Azt gondolom, hogy ez a fogyasztók és a gyártók fejében sem letisztult ez a fogalom.”
A tesztelés jó megoldás a Tudatos Vásárlók Egyesülete szerint is. Érdemes kérdezni is: mitől gondolja a gyártó, hogy terméke kézműves? Haraszti Anikó szerint üdvözlendő lenne egy olyan tájékoztató, mely az egyes termékek esetében egy-két mondatban beszámol arról, hogy mitől kézműves az adott termék – hasonlóan a ’magyar termék’ megjelöléshez, melyhez tartozik tájékoztató anyag.
