Enélkül az akár több évtizeddel korábban kapott fizetések nominális összegei összehasonlíthatatlanok lennének a nyugdíjazást közvetlenül megelőző évek jövedelmeivel.
A 2027-ben alkalmazandó hivatalos valorizációs szorzószámok 2026-ban még nem ismertek. Meghatározásukhoz ugyanis szükség van a 2026. teljes évre vonatkozó, kedvezmények nélkül számított országos nettó kereseti indexre. Ez az adat csak 2027 elején válik véglegessé, a szorzótáblát pedig várhatóan 2027 márciusában hirdetik ki. A valorizációs szorzó ismeretében a 2027-es nyugdíj kiszámítása pontosan megtörténhet.
Fontos tisztázni, hogy a „valorizációs szorzó 2027” valójában nem egyetlen számot jelent. Minden korábbi kereseti évhez külön szorzószám tartozik, ezért a jogszabály egy teljes valorizációs táblázatot tartalmaz mindig.
Mi a valorizációs szorzó jelentése?
A valorizáció szó ebben az összefüggésben értékkövetést, értékhelyreállítást jelent. A nyugdíjszámítás során azt a célt szolgálja, hogy a különböző időpontokban megszerzett kereseteket megközelítőleg azonos kereseti szintre hozzák.
Egy 1995-ben kapott havi 80 000 forintos fizetés például a saját korában egészen más jövedelmi helyzetet jelentett, mint amire ugyanez az összeg 2026-ban utalna. Ha a nyugdíj összegét egyszerűen a régi keresetek nominális összege alapján számítanák ki, a korábbi évtizedek bérei aránytalanul kis súlyt képviselnének.
A valorizáció ezért nem az inflációval, hanem az országos nettó átlagkeresetek növekedésével korrigálja a korábbi jövedelmeket. A Magyar Államkincstár meghatározása szerint az egyes évek nettósított kereseteit a nyugdíjazást megelőző év országos kereseti szintjéhez kell igazítani.
A valorizációs szorzó tehát:
- nem nyugdíjemelési százalék;
- nem inflációs mutató;
- nem az érintett személy saját béremelkedését méri;
- nem azonos a nyugdíj kiszámításakor alkalmazott szolgálatiidő-szorzóval;
- kizárólag a korábbi évek kereseteinek összehasonlíthatóvá tételére szolgál.
Mely nyugdíjaknál használják a valorizációs szorzót?
A valorizációs szorzószámok minden olyan ellátás számításánál jelentősek lehetnek, amelynek összege a megszerzett szolgálati időtől és a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelemtől függ.
A legfontosabb ilyen ellátás az öregségi nyugdíj. Ide tartozik a nyugdíj korhatár betöltése alapján megállapított nyugdíj, valamint a nők kedvezményes öregségi nyugdíja is. A valorizáció szabályai más, keresetből és szolgálati időből számított ellátások esetében is szerepet kaphatnak.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint az öregségi nyugdíj összege két fő tényezőtől függ:
- a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresettől;
- az ellátás összegének meghatározásánál figyelembe vehető szolgálati időtől.
A valorizáció az első tényező, vagyis a havi átlagkereset kiszámításának egyik meghatározó lépése.
Mit fog jelenteni a valorizációs szorzó 2027?
Amennyiben a jelenlegi szabályozás 2027-ig nem változik, a 2027-ben induló nyugdíjak számításakor az 1988 és 2025 között megszerzett kereseteket a 2026-os országos nettó kereseti szinthez kell majd igazítani.
Ennek oka, hogy a valorizáció mindig a nyugdíjazás évét megelőző év kereseti szintjére emeli fel a régebbi jövedelmeket.
Ez a gyakorlatban a következőket jelenti:
- a 2025-ben és korábban megszerzett keresetekhez valorizációs szorzó tartozik majd;
- a 2026-ban megszerzett kereseteket már nem kell a 2026-os szinthez igazítani;
- a 2027-ben, a nyugdíj kezdő időpontjáig megszerzett keresetek szintén nem kapnak külön valorizációt;
- a 2027-es szorzótábla alapját a 2026. évi országos nettó kereseti index adja.
A főszabály szerint a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkeresetet az 1988. január 1-jétől a nyugdíj kezdő napjáig elért, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetekből kell meghatározni. Különleges esetekben 1988 előtti keresetek bevonására is szükség lehet, ha az érintett az átlagszámítási időszak megfelelő részére nem rendelkezik jövedelmi adattal.
Mikor jelennek meg a 2027-es valorizációs szorzószámok?
A konkrét valorizációs szorzó 2027 értékei várhatóan csak 2027 márciusában válnak hivatalossá.
A Központi Statisztikai Hivatalnak először meg kell határoznia és közzé kell tennie a 2026. évre vonatkozó nettó kereseti indexet. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a tárgyévi valorizációs szorzók rendeleti meghatározására az előző évi statisztikai adatok ismeretében, legkorábban a tárgyév márciusában kerülhet sor.
A korábbi évek eljárása alapján a következő menetrend valószínűsíthető:
2027. február vége: a KSH közzéteszi a 2026-ra vonatkozó fő kereseti adatokat.
2027. március: megjelenik a valorizációs szorzószámokat tartalmazó kormányrendelet.
A rendelet kihirdetését követően: a Magyar Államkincstár frissíti a nyugdíjszámítási példákat és a hivatalos szorzótáblát.
Ez várható időrend, nem előre kihirdetett jogszabályi dátum. A pontos közzétételi nap csak 2027-ben válik ismertté.
Milyen kereseti adatból számítják ki a szorzókat?
A valorizáció alapjául szolgáló kereseti mutató nem feltétlenül azonos azzal a nettó átlagkeresettel, amely a havi KSH-hírekben vagy a sajtóban jelenik meg.
A hivatalos számításhoz a KSH a kedvezmények nélkül számított nettó kereseti indexet teszi közzé. Ennél nem veszik figyelembe az adó- és járulékkedvezményeket, valamint az egyes mentességi jogcímeket. A nettó összeget az általános személyijövedelemadó- és társadalombiztosításijárulék-kulcs alkalmazásával határozzák meg.
Ez 2026-ban különösen fontos különbség lehet. Az adókedvezmények változása miatt a sajtóban közölt, kedvezményekkel számított nettó kereset gyorsabban is emelkedhet, mint a valorizáció alapjául szolgáló, kedvezmények nélküli mutató.
Ezért a 2026 közben megjelenő havi nettó béradatokból nem lehet közvetlenül és teljes bizonyossággal meghatározni a 2027-es szorzókat.
Hogyan számítható ki előzetesen a valorizációs szorzó 2027?
A végleges számokat a kormányrendelet tartalmazza majd, de a számítás alapelve előre bemutatható.
Egy korábbi év 2027-es szorzója megközelítőleg a következő képlettel becsülhető:
2027-es szorzó = 2026-os szorzó × 2026. évi nettó kereseti index
Ha például a kedvezmények nélkül számított 2026-os nettó kereseti index hipotetikusan 108 százalék lenne, a képletben 1,08-as szorzót kellene használni.
Egy olyan évnél, amelyhez a 2026-os táblázatban 1,801-es szorzó tartozik:
1,801 × 1,08 = 1,94508
A jogszabályban szereplő, három tizedesjegyre megállapított érték ebben a kizárólag szemléltető példában várhatóan 1,945 körüli lenne.
A 2025-ös keresetek 2027-es szorzója lényegében magát a 2026. évi nettó kereseti növekedést tükrözné. Ha a hipotetikus index 108 százalék lenne, akkor a 2025-ös évhez tartozó szorzó megközelítőleg 1,080 lenne.
Ez azonban nem előrejelzés. A tényleges 2027-es értékekhez a 2026. január és december közötti teljes időszak végleges kereseti adataira van szükség.
Mit mutat a 2026-os hivatalos példa?
A 2026-ban megállapított nyugdíjak szorzószámait a 75/2026. (III. 26.) Korm. rendelet határozta meg. A rendelet szerint a 2026-os nyugdíjaknál a korábbi kereseteket a 2025-ös kereseti szinthez kellett igazítani.
A KSH hivatalos közleménye szerint 2025-ben:
- a kedvezmények nélkül számított havi nettó átlagkereset 483 785 forint volt;
- a kedvezmények nélkül számított nettó kereseti index 109,0 százalékot ért el;
- vagyis az alkalmazott éves keresetnövekedési tényező 1,090 volt.
Ennek megfelelően a 2026-os valorizációs táblázatban a 2024-es keresetekhez 1,090-es szorzó tartozott. A 2023-as szorzó 1,235, a 2022-es 1,410, a 2021-es 1,657, a 2020-as pedig 1,801 volt. A régebbi évekhez egyre nagyobb számok tartoznak, mert azok kereseti szintjét több egymást követő év nettó átlagkereset-növekedésével kell korrigálni.
A 2026-os példa jól mutatja, hogyan készülhet majd a valorizációs szorzó 2027 táblázata: a 2026-os értékeket a 2026. évi végleges nettó kereseti indexszel kell továbbvezetni.
Hogyan épül be a valorizáció a teljes nyugdíjszámításba?
A valorizáció önmagában nem adja meg a nyugdíj összegét. A teljes számítás több, egymásra épülő műveletből áll.
1. A figyelembe vehető keresetek összegyűjtése
Első lépésként évenként összesítik azokat a jövedelmeket, amelyek után nyugdíjjárulékot vagy társadalombiztosítási járulékot kellett fizetni.
Nem feltétlenül minden bevétel számít nyugdíjalapot képező keresetnek. Bizonyos vállalkozói, kisadózói, ekhós vagy speciális foglalkoztatási formák esetében külön szabály határozza meg a beszámítható összeget.
2. Járuléktalanítás
A nyilvántartásban szereplő bruttó keresetet csökkentik az adott évben hatályos szabályok alapján számított munkavállalói járulékokkal. A régebbi éveknél többek között a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási járulék, a munkavállalói járulék vagy a magánnyugdíjpénztári tagdíj szabályait is figyelembe kell venni.
3. Nettósítás
A járulékkal csökkentett jövedelemből levonják az adott év adószabályai alapján számított, úgynevezett képzett személyi jövedelemadót.
Ez nem egyszerűen a korabeli fizetési jegyzéken szereplő nettó bér átvétele. A nyugdíjszámítás saját, jogszabályban meghatározott nettósítási eljárást alkalmaz.
4. Valorizáció
Az így kiszámított éves nettósított jövedelmet megszorozzák az adott kereseti évhez tartozó valorizációs szorzóval.
A Magyar Államkincstár 2026-os példájában egy 2024-re kiszámított 5 819 100 forintos nettósított éves jövedelmet az 1,090-es szorzóval 6 342 819 forintra valorizáltak.
5. A havi átlagkereset meghatározása
Az összes valorizált éves jövedelmet összeadják, majd elosztják az átlagszámítási időszak azon napjainak számával, amelyekre az érintettnek figyelembe vehető keresete volt.
A napi átlagot ezt követően 365-tel megszorozzák, majd 12-vel elosztják. Az eredmény a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset.
6. Degresszió alkalmazása
A jelenlegi szabályok szerint a magasabb havi átlagkeresetet nem teljes egészében veszik figyelembe.
A 372 000 forintig terjedő rész 100 százalékban számít. A 372 001 és 421 000 forint közötti rész 90 százaléka, a 421 000 forint feletti rész pedig 80 százaléka vehető figyelembe. Ezek a határok a jelenleg hatályos szabályokat tükrözik, ezért 2027-ben ismételten ellenőrizni kell őket.
7. A szolgálati időhöz tartozó százalék alkalmazása
A degresszió után kapott havi átlagkeresetre alkalmazzák a megszerzett szolgálati időhöz tartozó százalékot.
A jelenlegi táblázat alapján például:
- 20 év szolgálati idő esetén 53 százalék;
- 30 évnél 68 százalék;
- 40 évnél 80 százalék;
- 45 évnél 90 százalék;
- legalább 50 évnél 100 százalék a nyugdíj mértéke.
A százalékot nem a valorizációs szorzó, hanem a nyugdíjtörvény szolgálatiidő-táblázata határozza meg.
Egyszerű példa a 2027-es valorizáció működésére
Tegyük fel, hogy egy 2027-ben nyugdíjba vonuló személy 2025-re vonatkozó, járuléktalanított és nettósított éves jövedelme 4 000 000 forint.
Feltételezzük továbbá, hogy a 2026. évi kedvezmények nélküli nettó kereseti index – kizárólag a példa kedvéért – 108 százalék lesz.
Ebben az esetben a 2025-ös év becsült valorizációs szorzója:
108 / 100 = 1,080
A valorizált jövedelem:
4 000 000 × 1,080 = 4 320 000 forint
A valorizáció tehát ebben a példában 320 000 forinttal növeli a 2025-re figyelembe vett éves jövedelmet.
A végleges nyugdíj azonban nem ennek az összegnek valamely egyszerű százaléka lesz. A többi év valorizált jövedelmét is hozzá kell adni, meg kell állapítani az osztószámot, ki kell számítani a havi átlagot, adott esetben alkalmazni kell a degressziót, majd a szolgálati időhöz tartozó százalékot.
Miért lehet fontos a 2026-os vagy 2027-es nyugdíjkezdés közötti választás?
A valorizációs szorzók mindig a nyugdíj kezdő időpontjának évéhez kapcsolódnak. A 2026. december 31-i kezdő időponttal megállapított ellátásra a 2026-os, a 2027. január 1-jei vagy későbbi kezdő időponttal megállapított ellátásra pedig a 2027-es szorzótáblát kell alkalmazni.
Ha 2026-ban emelkednek az országos nettó keresetek, akkor a 2027-es szorzók várhatóan magasabbak lesznek a 2026-os értékeknél. Ez önmagában magasabb valorizált életpálya-keresetet eredményezhet.
A későbbi nyugdíjba vonulás azonban nem minden esetben jelent automatikus pénzügyi előnyt. A döntésnél figyelembe kell venni többek között:
- az újabb szolgálati időt;
- a 2026-ban megszerzett keresetet;
- a szolgálatiidő-százalék esetleges emelkedését;
- a későbbi kezdés miatt elmaradó nyugdíjkifizetéseket;
- az egyéni kereseti életpályát;
- az esetleges jogszabályváltozásokat.
Ezért két lehetséges kezdő időpont összehasonlításához nem elegendő csak a valorizációs szorzók várható változását vizsgálni.
Mekkora lesz a valorizációs szorzó 2027?
Erre 2026-ban még nem adható szakmailag megalapozott, pontos válasz.
A 2027-es táblázat nagyságát elsősorban a 2026. évi kedvezmények nélkül számított nettó kereseti index fogja meghatározni. A 2026-ban havonta megjelenő bérstatisztikák alapján készíthetők becslések, de ezek több okból eltérhetnek a végleges adattól:
- az év hátralévő hónapjaiban változhat a béremelkedés üteme;
- az egyszeri kifizetések módosíthatják az éves átlagot;
- a kedvezményekkel számított nettó bérindex eltérhet a valorizációhoz használt indextől;
- a KSH adatköre és módszertana is lényeges;
- a jogszabály a végleges hivatalos indexből indul ki.
A szamoldki.hu oldalon ezért célszerű a későbbi becsléseket egyértelműen elkülöníteni a hivatalos 2027-es tényadatoktól.
A valorizációs szorzóval kapcsolatos leggyakoribb tévedések
„A valorizáció azonos a januári nyugdíjemeléssel”
Nem. A januári nyugdíjemelés a már megállapított és folyósított nyugdíjakat érinti. A valorizáció ezzel szemben az újonnan megállapított ellátások induló összegének kiszámításában játszik szerepet.
„Minden nyugdíjas ugyanazt a szorzót kapja”
Nem. Minden kereseti évhez külön szorzó tartozik. Egy személy számításában akár több tucat különböző valorizációs szorzószám is megjelenhet.
„A szorzóval a régi bruttó fizetést kell megszorozni”
Nem közvetlenül. Előbb a jogszabály szerint járuléktalanítani és nettósítani kell az éves keresetet. A valorizációs szorzót az így kapott nettósított összegre alkalmazzák.
„A magasabb valorizáció ugyanekkora százalékkal növeli a nyugdíjat”
Nem feltétlenül. A nyugdíj összegét a teljes kereseti életpálya, az osztószám, a degresszió és a szolgálati idő együttesen határozza meg.
„A 2027-es szorzók már 2026 végén pontosan ismerhetők lesznek”
Nem. Érdemi becslés készíthető, de a teljes 2026-os hivatalos kereseti index és a kormányrendelet kihirdetéséig minden konkrét táblázat előzetes számításnak minősül.
A valorizációs szorzó 2027 hivatalos adatai (cikkünk frissül)
A 2027-ben induló nyugellátásoknál alkalmazandó valorizációs szorzószámokat a [jogszabály száma] Korm. rendelet állapította meg. A rendelet [kihirdetés dátuma] napján jelent meg.
A KSH által közzétett, kedvezmények nélkül számított 2026. évi nettó kereseti index: [___] százalék.
A 2025-ben megszerzett keresetekhez tartozó valorizációs szorzó: [.__].
A teljes hivatalos valorizációs táblázat: [táblázat beillesztésének helye].
Utolsó frissítés: [2027. hónap nap.]
Gyakori kérdések a valorizációs szorzó 2027 kapcsán
Mennyi a valorizációs szorzó 2027-ben?
A pontos értékek 2026-ban még nem ismertek. A teljes táblázat várhatóan 2027 márciusában, kormányrendeletben jelenik meg.
Egyetlen 2027-es valorizációs szorzó lesz?
Nem. Minden korábbi kereseti évhez külön szorzószám tartozik. A 2025-ös jövedelemhez más szorzó kapcsolódik majd, mint például a 2010-es vagy az 1995-ös keresethez.
Melyik év bérnövekedése határozza meg a 2027-es szorzókat?
A 2026. teljes évre vonatkozó, kedvezmények nélkül számított országos nettó kereseti index.
A 2026-os keresetet is valorizálják 2027-es nyugdíjazáskor?
Nem. A 2026-os kereset már azon a kereseti szinten keletkezik, amelyhez a korábbi éveket hozzáigazítják. A 2025-ös és korábbi kereseteket kell a 2026-os szintre emelni.
A valorizáció az inflációt követi?
Nem. A valorizáció az országos nettó keresetek változását követi. A nyugdíjak éves emelésének szabályai ettől különálló rendszert alkotnak.
Kiszámítható már most a 2027-es nyugdíj?
Pontos összeg még nem számítható, mert a végleges szorzók nem ismertek. Forgatókönyves becslés készíthető különböző feltételezett 2026-os kereseti indexek alkalmazásával.
Összegzés
A valorizációs szorzó 2027 feladata az lesz, hogy a 2027-ben nyugdíjba vonulók korábbi, főszabály szerint 1988 és 2025 között megszerzett kereseteit a 2026-os országos nettó kereseti szinthez igazítsa.
A konkrét szorzószámok még nem ismertek, mert azokhoz szükség van a teljes 2026-os év hivatalos kereseti adataira. A végleges táblázat várhatóan 2027 márciusában jelenik meg.
A valorizáció jelentős hatással lehet az induló nyugdíjra, de nem önmagában határozza meg annak összegét. A végeredményhez a nettósított kereseteket, a jövedelemszerző napokat, a degressziót és a megszerzett szolgálati időhöz tartozó százalékot is figyelembe kell venni.
A cikk szerkezete lehetővé teszi, hogy a 2027-es kormányrendelet megjelenése után a hivatalos kereseti index, a rendelet száma és a teljes valorizációs táblázat külön adatblokkban, a szakmai magyarázat átírása nélkül beilleszthető legyen.
