Az örökségi illetékmentességnek két fajtája van 2023-ban is:

a) Tárgyi illetékmentesség: az illeték tárgyára vonatkozó mentesség esetén nem kell
illetéket fizetni.

b) Személyes illetékmentesség: az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége
esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni.

A személyes illetékmentességre vonatkozó szabályokat, mivel azok kizárólag az
illetéktörvényben meghatározott egyes szervezetekre vonatkoznak – a könnyebb áttekinthetőség
érdekében – a tájékoztató füzet egyéb rendelkezésekről szóló részében helyeztük el.

A tárgyi illetékmentesség szabályai

Mentes az öröklési illeték alól:

a) Az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), valamint házastársa, bejegyzett élettársa által megszerzett örökrész. Az egyenes ági rokonság azon természetes személyek között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik. Felmenő egyenesági rokonok az elődök, így a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, míg lemenő egyenesági rokonok: gyermek, unoka, dédunoka, azaz az utódok.

A házasságon kívül született gyermeknek vérszerinti apjával és annak felmenőivel jogilag értékelhető rokoni kapcsolata akkor jön létre, ha családi jogállást teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat vagy utólagos házasságkötés során tett, elismerő nyilatkozat, vagy jogerős bírói ítélet rendezi.

Az egyenes ági rokonságot megillető illetékmentesség kiterjed az örökbefogadással létrejött rokoni kapcsolatra is.

b) Az örökhagyó testvére által megszerzett örökrész. 6 Az illetékmentesség vonatkozik a vér szerinti testvérekre, a féltestvérekre és az örökbefogadáson alapuló testvéri kapcsolatokra is.

c) Az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint.

A mentesség alkalmazásakor az örökös által megszerzett lakástulajdon vagy lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog után elsősorban a megállapított illetékalapot kell csökkenteni. Ha az örökös által megszerzett lakás tiszta értéke a 20 millió forintot nem éri el, a 20 millió forintból a lakás tiszta értékének levonásával fennmaradó összeg erejéig az általános mértékű öröklési illeték alá eső vagyontárgyak mentesülnek az illeték alól.

Gépjármű öröklésekor tehát ez a szabály nem alkalmazható.

d) Az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó része.

Az értékhatár megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a más címen illetékmentes ingóságot, továbbá az örökhagyó gépjárművének, pótkocsijának értékét, ruházatát és a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyait.

e) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése.

f) A tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség.

g) A lakástakarék-pénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés.

h) A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak vagy tulajdoni hányadnak, valamint az ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát. A megajándékozott lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás véglegessé válásáig nyilatkozhat a NAV-nál.

A lakóház felépítésének igazolása érdekében a meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül a NAV megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot.

Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság a vagyonszerző nevére jogerős vagy végleges használatbavételi engedélyt adott ki, illetve a használatbavételt tudomásul vette, a NAV a felfüggesztett illetéket törli.

Ha a használatbavételi engedély még nem emelkedett jogerőre vagy nem vált véglegessé, az építésügyi hatóság erről a tényről tájékoztatja a NAV-ot. Ha a használatbavételi engedély a határidő lejárta után változatlan tartalommal – a kijavítással érintett részeket figyelmen kívül hagyva – jogerőre emelkedik vagy véglegessé válik, az építésügyi hatóság erről külön értesíti a NAV-ot, és egyidejűleg közli, hogy az tartalmában megegyezik-e a határidő lejárta előtt kiadott használatbavételi engedéllyel.

Ha az építésügyi hatóság igazolása szerint a lakóházra a vagyonszerző nevére szóló, a határidő leteltét megelőzően kiadott használatbavételi engedély változatlan tartalommal – ide nem értve a kijavítással érintett részeket – jogerőre emelkedett vagy véglegessé vált, a NAV a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli.

A NAV törli az illetéket akkor is, ha a 4 éves határidőn belül a vagyonszerző a nevére szóló jogerős vagy végleges használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja a lakóház felépítését.

Ha a vagyonszerző több telket kapott ajándékba, és mindegyik esetében vállalta lakóház felépítését, majd a telkeket utóbb egyesítette, az illetéket a NAV akkor törli, ha az új telken a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát. Ellenkező esetben valamennyi telek után meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék összegét is.

Ha a vagyonszerző a megszerzett telket utóbb megosztja, a NAV a felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a lakóház felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni.

Ha a maximális beépíthetőség az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában és a használatbavételi engedély kiadásának, illetve a használatbavétel tudomásulvételének időpontjába eltérő, a kettő közül a vagyonszerzőre összességében kedvezőbbet kell figyelembe venni.

Ha a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakul, egyesül, szétválik vagy a magánszemély vagyonszerző elhalálozik, a lakóház felépítésére az ingatlant megszerző jogutód, örökös a kötelezett. Ebben az esetben a lakóház felépítését a jogutód, örökös nevére szóló használatbavételi engedély, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány igazolja.

A NAV a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül felépült lakóház tulajdonosának, a lakóházon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottjának felfüggesztett illetékét akkor is törli, ha a jogerős vagy végleges használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány a tulajdonjogot és – vagyoni értékű jog szerzése esetén – a vagyoni értékű jogot egyidejűleg megszerzők egyikének a nevére szól.

i) Az állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményből a volt tulajdonos örökösének visszaadott vagyontárgyra vonatkozó öröklés, ha az a visszaadás időpontját megelőzi. Ezt az eljárást a kulturális javakra vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

4.2. További öröklésiilleték-kedvezmények

a) Ha az örökléssel megszerzett képző-, ipar-, népművészeti alkotást, muzeális tárgyat, gyűjteményt vagy ennek egy részét az örökös az államnak, a helyi önkormányzatnak vagy felsőoktatási intézménynek felajánlja, és a felajánlást elfogadják, az örökös mentesül a felajánlott ingóörökségre eső öröklési illeték alól.

A teljes öröklési illeték alól mentesül az örökös akkor, ha a felajánlott és elfogadott ingóörökség értéke eléri az ugyanabból a hagyatékból származó valamennyi örökségét terhelő illeték összegét.

b) A kiskorú örökös az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmipótlék-mentesen fizetheti meg. A határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor 10 százalék kedvezménnyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik.

Az így érvényesített kedvezmény mértéke legfeljebb 70 százalék lehet.

c) Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklésekor az egyébként járó öröklési illeték felét, ha pedig az örökös az erre a célra létesített nyilvántartásban az őstermelők családi gazdasága tagjaként bejegyzett magánszemély, akkor egynegyedét kell megfizetni. Ez utóbbi kedvezményre való jogosultságról a vagyonszerzőnek a fizetési meghagyás véglegessé válásáig kell nyilatkoznia.

d) Annak az örökösnek, aki a hagyatékból ráeső termőföldet az erre a célra létesített nyilvántartásban az őstermelők családi gazdasága tagjaként bejegyzett magánszemély örököstársának ellenszolgáltatás fejében átengedi, az átengedett termőföld után nem kell öröklési illetéket fizetnie.

(forrás: NAV Információs Füzetek kiadvány, https://nav.gov.hu/)